Egy mosoly. Egy sírás. Egy sírva röhögés. Egy százalék. Cerberos Állatvédő Egyesület Adószám: 18024492-1-42

    Nem megy. Nem adja a sors....Írj jót. Vidámat. Legyen pozitív. Hm. Ez jár a fejemben, miközben nézegetem azt a kicsi ebgyereket, aki a mellső lábán húzza előre lebénult, megnyomorodott apró testét. Nyolc hetes. Két hónap élet. Kis hátán lenyírva a szőr, mindenkinek…

Várj rám, és megyünk tovább... Nem jól alszom. Egy keserv az éjszaka. Hol fáj valamim (mindenem), hol furcsa rémálmokban látok, nem hívott vendégeket. Most is hatodszor kepesztetek ki a konyhába, rágyújtani, vizet inni. Nudli ilyenkor álmos paprikafejét himbálva totyog velem.…

Tudjátok, a kis történeteimet - nem titok -, azért is írom, hogy akik nem találkoznak életükben ilyennel, tudják, ma ez itthon megtörténik. Nap mint nap. Szeretnék csillogó végű vidám históriákat mesélni! De ezekből kevés van. Sokan írták, hogy szomorú. Igaz. Mert így…

  Apró körmök kopognak az éjszakában. Hideg van. Valami furcsa apró jeges borzalom szitál ami azonnal ráfagy a gondozatlan bundácskájára. Hogy sötét van, azt már régóta nem látja. Egy ideje neki már örök az éjszaka. Nemrég még látott foltokat, de mostanában már minden…

Ülök a sulin. Randa idő van, jéghideg szél veri a vidéket. Begubózom, mint öreg bagoly a tollgatyába, és bőszen kuksolok a szocisokra, oktatókra. Hirtelen egy kéz nehezedik a vállamra - süket is lehetek, mert azt nem vettem észre hogy valaki odalép. (Mondjuk a dupla sapi meg a…

Nem volt még olyan régen mikor a cerbiben ücsörögve azon törtem a fejem, hogy is kéne jól, profin állatot menteni. Katonaemberként kicsit másként járt az agyam.Képzés, szervezettség, logisztika, stratégia, mormogtam magamnak a szent sorrendet. Aztán nekiláttunk. Először cerbis…

Túl a félelmen nincs más csak az üresség...Nézem a postát. Minden nap kicsit félve, idegenkedve olvasom a leveleket. Ritka a jó hír, többségében kétségbeesett, segítségkérő üzenet. Mint most. Nincs ennivaló, szétestek a kutyaházak, tartoznak az orvosnak. A nagy nyomor…

Nem is messze megint dörögnek a fegyverek. Emberek ezrei menekülnek eddigi életükből. Családok,gyerekek, öregek. Megint a halál savanyú, keserű szaga ivódik a katonák ruhájába, bőrébe. Újra csorognak a könnyek végig az olajos, lőporfüstös arcokon. Siratják…

"Amitől nem félsz: megölhet; ám amitől félsz: el is pusztít." Fodor Ákos Élünk. Napról napra. Egyre durvább világban,egyre kilátástalanabbul. Megváltozott minden és én fáradt vagyok változni vele. Mondták nálam okosabbak, tartsak lépést, tanuljak, alkalmazkodjak, mert egy…

Mert a tudomány az fontos... Sokan írták, hogy sírdogálnak szösszeneteimen. Ez nem járja! Ennek a világnak tudományosan felkészült elmékre van szüksége vagy mifene. Tehát elhatároztam, komoly felméréseken alapuló, vizsgálatokkal alátámasztott publikációba fogok. Elvégre…

  Sráckoromban öklöztem. Mert mindenki járt, mert az keményebbé tett, mert erősnek éreztük magunkat tőle. Soha nem volt meg bennem az igazi tehetség, ezt fogcsikorgató makacssággal pótoltam. Fáradhatatlanul osztottam és kaptam a pofonokat. Anyám napi szinten felmérte…

  Majd én megmutatom... Reggel korán mentem az irodába. Rengeteg sok eszemmel az asztalomon felejtettem a papírt amit be kell adnom a rendőrségre. Kedd reggel kilenc, mondogatom magamban. Felkapom a cetlimet mikor rápillantok a naptárra. Hétfő van. Megint ügyes voltam. Leroskadok a…

  Holnap vizsga. Szeretem. Jó idegesíteni a vizsgázókat, mikor morcos arccal, hümmögve fejrázósan nézegetem a kutyákat. Tudom, tudom, de senkinek nem mondtam hogy nem vagyok gonosz... Istenem hány kutyát vizsgáztattam már az évek alatt. Voltak jók és rosszabbak, százszámra. És…

Fütyülgetek. Az talán segít elviselni azt a mély és kimondhatatlan undort amivel kávésibrik elmosása közepette érzek. A miniszivacs nem ér le a fenekéig, vízzel meg hiába lötykölöm, nem használ. Ott rohadj meg,ahol vagy, gondolom, és rátöltöm a reggeli első feketét. Cigit…

Hát kérem lehet készíteni a köveket! Nézegetem a híreket, olvasom a cikkeket. Valahol a nagyvilágban egy tűzoltó megmentett egy kutyát az égő házból. Hős, ordítják a feliratok, zúgnak az éljenek. Szerintem nem. Ember, aki azt tette amit embersége, szíve diktál. Tisztelet…

Már nem vagyok gyerek... Ősz vége felé járunk. Az idő szép, a fáradt nap még előbukkan néha. Nézek ki irodánk ablakán. Körülöttem zajlik az élet. Sok a mentett állatunk, kevés a pénzünk, kajánk, felszerelésünk. Mint mindig,kunyerálunk. És mint mindig segítenek. Ez jó.…

A furcsa az furcsa. De attól még lehet szép... Ülök a sulin. ÉS NEM VAGYOK ÉHES! Tadaaaam! Mert már Édua és Vera teljes élelmiszer készletét feléltem. Na szóval üldögélek, morc arcomat süttetem a nappal, magvas gondolatokat melengetek, ősi kérdések ráncolják homlokomat.…

Egész nap bamba vigyorral az arcomon tettem vettem. Hiszen jó ember vagyok. Megelégedett holdvilág képpel szálltam ki a kocsimból. Abban a pillanatban mint száraz faág, kérdés reccsent a hátam mögött. - Fáj a gyomrod? - kérdezi J, aki pont akkor kacsázik kocsija (kocsija?) felé.…

  Vitatkozom. Fáraszt már. Naponta tucatszor. Fontos,és érdektelen dolgokon. Elviselem, hogy közel negyven év kutyázás után kioktatnak. Megnézem a lapját. Aztán mindent értek. Fiatal titán mered rám. Kutyája képe alatt az írás, a második kutyám. Ja kérem, így már más.…

  Ki vagy, és miért jöttél... Életem jó 35 évét át kutyáztam. Rengeteg barátot szereztem közöttük. Voltak kicsik, nagyok, loboncosok, elegánsak, félősek és támadók, barátságosak és undokok. A legtöbb összemosódik, elfakul ahogy múlnak az évek. De volt pár, akik…

Joó István Sokszor vannak különös dolgok egy ember életében. Most ülök, picit zavarban vagyok. Nézem azt a rengeteg embert, aki olvassa a kis történeteimet, életem, emlékeim, érzéseim cseppnyi szilánkjait. Nem szégyellem, néha pirulok mikor látom dicsérő szavaitokat.…

Szabad bagoly, avagy nem kell a cekces kenyőcs... Nehéz idők járnak. Az olyan sokat megélt veteránok mint én,pontosan tudják a túlélés apró trükkjeit, az életben maradás nélkülözhetetlen törvényeit. Spájzolni kell kérem. Rutinomra támaszkodva hihetetlen mennyiségű…

Hány nap az élet? Furcsán kanyarog mostanában velem az élet. Néha látok csepp fényeket, néha eltűnnek, és marad a magamnak jelölt, szinte elérhetetlen cél. Ballagok, csikorgó foggal, néha hüppögve, de konokul. Egyszer rég, gyerekkoromban láttam egy indiános filmet (vasárnap…

  Csak egy érzés, vagymi... Nagy a nyüzsü az irodában. Mint mindig, ha kutyát hoznak fényképezkedni. Készül a gazdikereső plakát. Gyerekkutya, ugrabugra. Nézegetem, vigyorgok vadul. Vágtat nyüzsög,játszik. Ő az utolsó a dobozos három kiskutya közül, akiket meghalni raktak ki…