Boldog volt, kölyök, vidám és kíváncsi. Még akkor is csóválta apró farkincáját, mikor kitessékelték egy kocsiból. Egy darabig futott, majd lassan megállva kissé értetlenül nézett az autó után. Nem félt, inkább meglepődött, majd gyerekekre jellemző kíváncsisággal szimatolni kezdett. Ide oda szaladgálva keresgélt az idegen, ismeretlen szagok között. Aztán hirtelen futni kezd. Emberszag! Ezt ismeri. Bízik benne. Hiszen legbelül minden kutyában belesütve él az isteni billog,a hűség. A régi szerződés. Lába szaporán kopog az aszfalton, siet az emberhez. A barátjához... Ott is van . Kicsi szíve izgatottan kalapál, nyelve lóg ahogy a tántorgó alakhoz ér. Kétlábra áll, üdvözölne. A rúgás hirtelen jött. Az ormótlan vasbetétes bakancs messzire repítette. Még hallotta a csontjának reccsenését, még végigfutott arcán a kín. Sírva, vércsíkot permetezve mentette életét. Bepisilt fájdalmában, szédült, és érezte belül is szétszakadt valami. A hit. A bizalom. A szemét kirúgó ember megölte benne a legszebbet. A hűséget. Vánszorgott ez az apró kölyök, lázasan, meg megrogyva. Tudta egyedül nem éli, élheti túl. Ahogy vonszolta magát egy buszmegállóhoz ért. Itt a várakozó emberek borzadva húzódtak el előle. Hallotta hogy az egyik azt mondja a gyerekének hogy ne nyúljon hozzá, mert összevérzi a ruháját. Aztán az egyik arrébb taszajtotta, - úgyis megdöglik  - mormogás közepette. Vonszolta magát tovább. Egyre gyengébben, egyre reménytelenebbül. Autók kerülték ki, mígnem az egyik fékezett. A gondviselő küldött valakit. Egy igaz embert, aki segített neki. Nem volt baj hogy véres lett a ruha, a kocsi. Orvos, számtalan műtét, izguló emberek sora. Csövek lógtak az apró fejecskéből, dúlt a harc az életért. És győzött. Lassan gyógyult. Ideiglenes gazdihoz került ahol ezer jó dolgot kapott. Szeretet, méretlenül. Hitet, játékot, finom falatot. Egyszer aztán eljött az idő. Jöttek emberek. És rajongtak érte. Nem zavarta őket a nyomorék arcocska. Elvitték. Haza. Mert neki lett olyan. Barátokkal, gazdival. Boldogan.

Látod ennyi a történet. Súgom neked. A vér lemosható. A szégyen nem. Ne fordítsd el soha a fejed. És akkor te is boldog leszel.