Zűrös hétvégének néztünk elébe, bemutató, mentési, oktatások, ……

Reggel gyorsan összenéztük a bemutatókat, először a felnőttet, utána a minit, és végül az ovit. Az ovisokat én vezényeltem végig, mivel Tüccs oktatási elfoglaltságaival foglalatoskodott.

Balázs és Nóci maradt a frontot tartani, övék volt az alap a mini és még Arwen is (megjegyzés: Arwen Dorka új összetört ebzettje, aki amúgy tüneményes... de ezt Dorka írta, kicsit sem elfogultan... :-)).

Gyorsan kiértünk a vadasparkba, de a műsor csúszott, nem is keveset, 2 órát. A többiek elillantak sétálni mi pedig szusszantunk egyet, volt melónk így is bőven a bemutató alatt. Mikor már látható volt a kezdési időpontunk előszedelődzködtük az őv-s kellékeket, kutyát vetkőztettünk, öltöztettünk, nyakörvek le, hámok fel vagy előkészít, póráz csatol, menetrendek egyeztetődtek, melyik kutyával mikor, hol, hogyan és hova megyek. Kukac kiköt, Bones teljes menetfelszerelésben a kocsiba, Fritz nyakörvben, pórázostul vár a sorára, Heléna hámja pórázostul a kocsi végébe, eközben Zsizsu és Zita is ugyanígy előkészítette az ebeket, pecákat, hámokat és nyakörveket, kinek melyik milyen sorrendben kell. Vicces helyzet lenne mindezeket összekeverni és mondjuk a pudli hámját az agár fejébe húzni.

A hangosítás pont a pálya két végében volt, így hangom legyen a talpán, hogy mindenki haljon. Dorkából a saját sora se sokat hallott, de ezen nem is csodálkozom, a gyomrunkban dübörgött Tüncsi minden szava és a zene. Zsizsu a minire rohamfuttában eset be, hiszen előtte Liliommal erőnlétizett. Jók voltak csepp ebecskéink, az ovisaink meg debütáltak velem aznap. Kicsit össze is voltak zavarodva, hogy nem kintről az ovinéni dirigál, hanem én a sorból. Az őv-be kisebb baki csúszott mikoron Helénával igyekeztünk a bátorságpróbára befelé, ifjabbik csíkos boxerünk megelőzött és már rá is csapott a hurkára, csak úgy improvizé.

Bemutató után hazavittük Archibáldot és siettünk vissza sulira mentési tanfolyamra, a többiek már ott voltak, mi kicsikét késve is érkeztünk. A dokibácsi már tartotta az előadást. Hihetetlen, az esőre álló idő ellenére is több mint 50 lelkes önkéntes vett részt a 2. mentésin is, sőt, a múlt héthet képest új arcokat is láttunk! Lepakkoztuk magunkat a napernyő alá, ami inkább esernyő funkciót látott be. Sütött a napocs, és esett az eső, Nóci meg is örökítette a szivárványt. Hét után befejeztük a tanfolyást, leiramodtunk sátrat állítani és Nóci gyorsan újraírta Tündinek a könyve maradékát, hisz a technika ördöge elvarázsolta mindkettejük email rendszeréből az anyagot.

Írta: Tina