Péntek este buli volt a sulin. Egybekötöttük a tavaszköszöntést, a szülinapokat, a névnapokat és a renderakós suliavatásos megköszönő partykat. Ja és felavattuk a vadiúj tűzrakó helyet is. Mi hatfelé futottunk be, le is mentünk az alsó területre felhúzni a kecót, közben megérkeztek Kosztiék és hozták magukkal RemiKatát is. Katánk ujjongva mesélte, hogy ő még sose járt a sulin hétköznap. Lassan beszállingózott a többi rendrakónk is: Leilamama, Bogyóanyu, Tücske, Gery, Dorkáék kicsikét késtek, de megbocsájtható volt bűnük – állatvédőrséges megbeszélésen voltak. Mi, amíg a többiek meg nem érkeztek, meggyújtottuk a tüzet, hogy legyen hatalmas parázs a sütögetéshez. Behűtöttük a piákat, előkészítettük a hamikat, elpakolásztuk az ebeket és indulhatott a buli. Nem kis ramazurit csaptunk, csak amúgy light cerbi módra J A részleteket most asszem kihagyom, érthető módon.

Reggel hajnalban, kb 1 óra alvás után volt az ébresztő. Indulhatott a rendpakolás, a sátorbontás és a bemutató gyakorlása. Laci elhúzott, mert vizsgáztak a bh-sok, azaz csak a felük, mivel Mokka betüzelt, Boci pedig a költözés miatt nem érezte magát felkészülten. Így csak Hunney és Borka, no meg a gazdik vizsgáztak. És itt mondanám az óriási hírt el, hogy Koszti és Borka a munkakutyások között harmadik legjobb lett.

Alapon megint a fektetésekre helyeztük a hangsúlyt. Végigvezényeltem a két alapot, de sok mindenre a fáradság miatt nem emlékszem, sorry. Balázs végigkómázta az egészet, szegénykém.

Bh-n, ami igazándiból most a magántanulós közép volt, lejött Brúnó, Tinka, Kuszi és Mágus. Laci menet közben megérkezett, de nem vette át tőlem a vezénylést, hanem sztorizgatott és árnyékot gyártott.

Mire felértünk már épp vége volt a szocinak, lecsüccsentünk beszélgetni, pihenni és napfürdőzni egyet. Na, ez annyira jól sikerült, hogy megtárgyaltuk, hogy tök fölösleges hazamenni, kajánk rengeteg, innivalónk még akad, és sátor is van elég. Így lementünk felállítani megint csak a hálóalkalmatosságunkat, addig fent a lányok felállították a két sátrat, a fiúknak és maguknak. Tücske hazaszaladt kutyakajáért, tisztaruháért és fekhely puhító polifómért. A fiúk elautókáztak beszerző körútra. Mi Nócival pedig lehuppantunk beszélgetni. Épp Carmen vadászvérénél jártunk, midőn hatalmas cincogó vinnyogásra lettünk figyelmesek. Hirtelen azt se tudtuk, hogy ki, vagy mi adja ki ezt a hangot, mire Odi megjelent a szájában egy félodinyi patkánnyal. Rákiabáltam, erre azonnal eleresztette, a pati hupsz el, erre csepp kártevőírtóm újra elkapta. Csak egy villanást láttunk belőle és újra a szájában volt a visongó – harapdáló rágicsáló. Újra rászóltam és megint elengedte. Így én lettem a patimentő, Odi pedig a vére szerinti patkányfogó.

Megérkeztek a fiúk, raktak tüzet, és csináltak nyársakat. Na, innen eldőlt, hogy ma fiúnap van, ők a kiszolgálón személyzet. Naná, hogy ezt minden nuni kihasználta. Éjfél utánig ment a beszélgetés, sütögetés, de egy csepp innivaló sem fogyott.

Reggel megint csak kialvatlan volt a csapat. Izgalmas volt így az őv. Alapon a menet közbeniket kezdtük tanítani, meglepően jól ment mindenkinek. A második alap végét már nem tudtuk megvárni, mert menni kellett bemutatózni. A III. kerületben volt terápiás állatok használhatóságáról konferencia, ide voltunk hivatalosak. Dorkáék, már délelőtt kimentek előadást tartani a felelős állattartás oktatásáról, hogy a Cerberos Állatvédő Egyesület ezt, hogy és mint oktatja. Nagyon jól sikerült. Innen irány volt haza, ránk fért az alvás.

Írta: Tina