Hogyan reagálnak a kutyák a biciklisre, esernyőre, kismotorra, gördeszkára, botos emberre...?
 

    A reggel egy kisebb kalamajkával indult. Brigivel 5:45-kor kellett volna találkoznunk. 4:53-kor jött az sms „ugye megint benéztem az időt?”, háááát nem is kicsikét. Nekünk még hátra volt az etetés, az öltözködés, meg úgy kb. minden, Laci épp akkor kelt fel. De írtam, hogy sietünk. Volt kapkodás, rohanás, azé Brigink meg ne fagyjon már a szántóföldeken.

    Így Balázshoz is korábban értünk, öltözködhetett az autóban... A sulin megint csak minden eb kapott egy gumit, Odika pedig a kannáját félig teli vízzel. Volt ám lábkapkodás, hogy ne essünk el tőlük, mert persze ilyenkor minden kutya körülöttünk kever.

    Fél nyolckor gyülekeztek az alaposok és a bh-saink, hosszú nap várt rájuk. Szituációs szocializáció, és utcai közlekedés.

    A bicaj, amivel tekerni kellet tök lapos, volt ám szurkolás, hogy Laci vagy Balázs tanyázik e nagyobbat. /sajnálatomra egyik sem L /, utánuk jöttem én, az esernyővel, és Laci az öregbottal. Mindenki a várakozásnak megfelelően teljesített, indulhattunk sétálni, egészen ki a hévmegállóba. Séta közben várt még rájuk egy kis finomság a műanyag kismotor és a gördeszka személyében.

    A hévnél  én elvittem magammal a bh-s lányokat és Tücskét, és az utcai kikötést megcsináltuk. Visszafelé az alaposokkal már nem csak az utcán közlekedést és az úttesten való átkelést gyakoroltattuk, hanem megfűszereztük egy kis tömegben közlekedéssel és szűk helyen átkeléssel.

    Mikor visszaértünk, volt egy szusszanásnyi időnk, Balázs megcsinálta a miniseknek is a szituációs szocit, természetesen kicsiben J. Ők is kaptak bringát, deszkát, kismotort, ernyőt és botot is. Kloi figyelmét teljesen lekötötte nagygazdi utáni hisztije, csak az esernyővel sikerült kicsit kizökkenteni, de az sem tartott sokáig. Mázli hozta, amit vártuk tőle, le sem vette szemét a gazdiról, jöhetett gördeszka vagy kismotor, a szerelem változatlan. Ezt a feladatot Muki viselte a legrosszabbul, talált kutya részén sok minden megijesztette, de minden elismerés a gazdié, nagyon ügyesen kezelte ijedező kutyusa  reakcióit és a végére Muki minden "furcsa" tárggyal megbarátkozott.

    Mi közben leszöktünk bh-zni. Kuszi új taktikát kapott, apportal szabadon követett, édes volt, ahogy vigyorgott a feje munka közben. Én Odinnal kezdtem el dolgozni, mivel Heléna már nagyon elfáradt. Na, mondtam, lássuk, megy é a bh-pálya. A helyben maradást meglepően jól bírta, alig sajtkukacoskodott. Jött az engedelmes rész, pórázon álommunkát produkált, mikor kiléptem a csoportból, ránéztem Lacira, próba szerencse, kivezényelt a csoportból, póráz le és nyomás tovább. A szabadon követés igen érdekesre sikerült, ez inkább szabadon pattogás volt.

    Mikor már befejeztük az oktatást, lecsüccsentünk a fűbe beszélgetni, Laci kielemezte Györgyi és Zeusz menetelését: „pont ugyan úgy, egyszerre riszáltok mindketten”. És befutotta MágusEszti unokahúgai is. Eszti már nem volt velünk, Mágus teljesen lepukkant az utcai sétán, de sebaj, ha már itt vannak a lányok, akkor kapnak megint ebeket, mehet az egrecír. Készültek, két hatalmas zacsi kajcsival, na, nem is kellett több az éhenkórász ebeinknek, pikkpakk nekiálltak még fekve pacsit adni is.

    Jött a telefon, sok a szocis, úgyhogy elbúcsúztunk a kis családtól és mentünk fel a többieknek segíteni. A semlegesítésre értünk fel, elengedésnél csak 4 kutya maradt pórázon, ők még nagyon friss szocisok.

    Mikor már minden tanuló elment haza, házi feladatot adtunk a többieknek. Emberismeret és empátia. Lehet utána járni. Nem lesz könnyű  dolguk, de ehhez a rehabilitációs képzéshez a megfelelő hangnem s kapcsolatteremtés elengedhetetlen.

    És irány tovább. Mi is siettünk, mert még Eeyort is haza kellett vinnünk, Dorkának meg nem ártott egy kis alvás az iccakai meló előtt.

Írta: Tina (miniseknél belekotyogott Dorka)