Cerberos Kutyaiskola Budapest

Aszongya, állapot

2016. február 23. - cerberoskutyaiskola

Aszongya, állapot.


Hát kérem a ködösödő agyroham, a tűzhányós elmerotty határa. Mert ugye irodába be. Nudli elmélyülten szöszmötöl a parkoló maréknyi fűvegetációján. Kérlelem. Gyere mááááár! Fülét vízszintbe csapva, jó szamár módjára megmakacsolja magát. Huzigálom, dörmögök. Esküszöm, lecserélem egy porszívóra. Ennyi erővel azt is vontathatnám. A régi Rakétának még az alakja is hasonló. Porzsák ebben is van, szipkorászni szeret, mi kell még? Na végre.

Bedeportáltam a szuszkába. Kissé idegesen végzem a kultikus hogyafenébeállokiinnen napi gyakorlatát. Miközben tekergetem izomból a kormányt ismerős hang üti meg a fülem. Nudli pont úgy szuszmákol, mint előbb a fűcsomóval. Derékból hátrapenderedve (nem kis mutatvány nálam) meglátom a szotymorgás forrását. A paprikafejű elhozta magával kedvenc parkolói fűcsomócskáját. Neki útifüvecskéje van. Kicsit piros fejjel vágtázok az úton. Hirtelen dermedtszemű, üvegrészeg járókelő tippen elém. Satufék, jóindulatú "szakadt volna arra cserepes pofádra a keleti" hangdörgés után cikázunk tovább. De hallga csak! Hátulról megszűnt a szötyörgés. Vagy megette, vagy elaludt - gondoltam magamban. Esetleg mindkettő. Kicsitsárga majdnemzöld. Sipirc tovább. Piros. Nagyon. Fék. Közben beszélgetek.

Nudli csendben van. Zöld, indulás. Nincs hely. Egy nyamvadt se. Az eget hívom tanúnak, hogy ez már méltánytalan egy deresedő vénecske autóvezetőnek. Hoppá, ott egy hely. Fenéket, nem láttam meg a szotyola nagyságú minikocsit, ami gonoszul megbújik a nagyobb kocsik között. Még egy kör. Na végreeee. Beparkolok, kigyömöszölődök a kocsiból. Nyitom a hátsó ajtót, gondolván Nudli jön. De nem jön. Jobban besandítva, elsőnek négy lábat látok az ég felé ágaskodni. Majd egy szafaládé test, utána egy nyugodtan vigyorgó bull fej kerül a látóterembe. Szájában az útifüvecskével.


Fuldokolva kutatok a telefonom után. Le kell fényképeznem. Nem várja meg. Egy furcsa mozdulattal (leginkább egy oldalra boruló fánkra emlékeztet) kikászálódik, és kiköpi a füvecskéjét. Valószínűleg már a satuféknél begurult a hátsó ülés elé és nagy izgalmában elaludt. Nézek rá. Visszanéz. Lassan hisztérikus farokpörgésbe kezd, jelezve, szép a világ. Megérkeztünk.