Az unoka itt még kezekkel...
Tisztelt Tóth Krisztina!
Nem tisztem (tudásom sincs hozzá), hogy verset kritizáljak. Nem is teszem.
Van viszont pár fura gondolatom az Ön versével kapcsolatban, melyet szeretnék megosztani Önnel.
A pitbullról írt fergeteges műre gondolok. Valószínűnek tartom, hogy Ön a büdös életben nem találkozott ezzel a fajtával. Sorolhatnám előnyeit, erényeit, szépségét, de nem teszem. Mi, akik láttunk már ilyen kutyát, ezt tudjuk. Inkább arra szeretném felhívni a figyelmét, mekkora kárt okoz gyermekeinkben, unokáinkban az Ön remeke. Mert hülyeséget irkál. És emberek ezreinek munkáját, millióinak barátját gyilkosozza le. Kérem gondolkozzon el ezen. Maradtam tisztelettel
Joó István
(egy még szét nem tépett pitbull barát)