Cerberos Kutyaiskola Budapest

Tegnapról hozz jó emléket, adj hozzá ma is szépet...

2011. július 18. - RumlisDorka

...Szeresd, ki melletted él!


Magyarország NEM tud összefogni.
Magyarországon NEM lehet állatvédelemről beszélni.
Magyarországon NEM lehet állatvédőrséget csinálni.

De. Lehet. És nekünk sikerült.
 

2009 őszén ültünk a Cerberos Kutyaiskolában egy sütögetős szombat estén, és egyszer csak eszünkbe jutott, hogy milyen jó lenne egy állatvédő egyesületet csinálni, ha már úgyis annyi helyen oktatunk. És akkor Pisti azt mondta, hogy jó, csináljuk, de akkor egy valamit kér: ne legyünk olyanok, mint mindenki más. Ne azt keressük, hogy mit miért NEM lehet megcsinálni, hanem azt keressük, mit hogyan LEHET megcsinálni. Megcsináltuk. Megalakult a Cerberos Állatvédő Egyesület.

2010 tavaszán eszünkbe jutott, hogy kéne csinálni egy országos állatvédő őrséget. Mindenki röhögött rajtunk. Azt hitték, ennek csak kudarc lehet a vége.
Mi meg azt néztük, hogyan csináljuk meg. Terveztünk, gondolkoztunk, újraterveztünk… és megcsináltuk.
"Először figyelembe sem vesznek, aztán nevetnek rajtad, aztán harcolnak ellened, aztán nyersz." (Mahatma Gandhi)

2011. február 24-én megszületett az együttműködési megállapodás az ORFK-val. Ők nem azt kérdezték, hogy miért NEM lehet ezt megcsinálni. Azt kérdezték, hogyan lehet ezt megcsinálni. És pár hónapra rá, megszületett a megállapodási szerződés. Megcsináltuk.

2011. április 28-án a Rozmaring kertvendéglőben több százan gyűltünk össze, hogy tanúi lehessünk a Cerberos, az IPA Magyar Szekciója, a Rendőrtiszti Főiskola, az Országos Polgárőr Szövetség, a Fővárosi Közterület-felügyelet és a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete együttműködésének. Hogy s hogy nem, ezt is megcsináltuk.

És ma eljött ez is. 315 képzett állatvédőr vehette át az oklevelét a Toldi Moziban.

Sokat dolgoztunk ezért. Néha sírtunk, néha már-már majdnem feladtuk, néha őrjöngtünk és néha csak bámultunk magunk elé… De a csapat azért csapat, hogy átsegítsük egymást a nehéz helyzeteken. Valaki mindig ott volt mellettünk, aki azt mondta, hogy DE! MÁRPEDIG EZ SIKERÜLNI FOG! És akkor vettünk egy nagy levegőt (néha kettőt) és nekifutottunk. Újra. És újra. És újra. És végül sikerült.

Ma valami lezárult. És valami sokkal fontosabb elkezdődött. Megszülettek Magyarország első hivatalos állatvédőrei. És innen már nincsen más hátra, mint előre.

Amikor beléptem délután a Toldi Moziba, azon gondolkoztam, hogy vajon milyen lesz ez a mai nap. Nem maga a rendezvény miatt aggódtam, hanem azon, hogy vajon egy csapatot látok majd, vagy csak sok embert, aki ül egymás mellett…

Amikor felcsendült a már jól ismert „Kezdet” dalunk, akkor már sejtettem, hogy itt tényleg elkezdődött valami. Mert minden arcon ugyanaz az elvetemült elszántság tükröződött. Pedig sokan voltunk és sokfélék. De az arcok ebben a 3 percben egyformák voltak. Tettre készek.

Böhm Gyuri azt hiszem a legcsodálatosabb ember, akit a házigazda szerepére csak választhattunk. Ő megtapasztalta, milyen egy megkínzott, meggyötört, bizalmát vesztett kutyával az élet, Füge kutyája mellett sokat átérzett az emberi gonoszságból. De személyisége azt hiszem csak még közelebb hozott minket ebben a pár órában. Ráadásul Onix kutya, aki végig a lábánál heverészett, több ízben külön műsorral készült, hol a hátán hempergett, hol furcsa hangokkal szórakoztatta – az egyébként igen hálás – közönséget.

Dr. Szili Katalin, az Állatvédőrség fővédnöke sajnos nem tudott személyesen jelen lenni, de egy levélben gratulált a frissen diplomázott állatvédőröknek, és biztosított minket, hogy továbbra is szívvel-lélekkel támogatja munkánkat. Ezúton is köszönjük neki.

Dr. Fuér Angéla, a Fehérkereszt Állatvédő Liga elnöke, Joó István, a Cerberos Állatvédő egyesület elnöke, és dr. Tahóczki Anita alezredes, az ORFK kiemelt főreferense pár szóban üdvözölték az állatvédőröket. A három beszéd háromféle volt. De egyik sem volt sablonos. Mindegyik nekünk, rólunk, hozzánk szólt.

Az eskütétel tökéletes volt. Zengett a terem. És ezt nagyon jó volt hallani. Hálával tartozunk dr. Vágó Jánosnak, (aki egyébként az Állatvédőrség megalakulásának egyik - talán legfontosabb szereplője) hogy elvállalta a feladatot, hogy felolvassa az esküt, melynek szövegét minden állatvédőr együtt harsogta.

És akkor egy újabb NEM: A magyar hírességek NEM segítenek. Dehogynem. Segítenek. Csak kérni kell. Nekik, és persze a mi Schrott Petyánknak köszönhető A dal. A mi dalunk.

Számomra a világ legkedvesebb dala az Állatvédőrség himnusza. Benne van minden. Reményvesztettség, segítségkérés és a szebb jövő reménye. A „Holnapfény” itt cseng a fülemben. Minden alkalommal, amikor meghallom ezt a dalt, akkor eszembe jut, hogy miért is vágtunk bele ebbe az egészbe. És akkor képes vagyok tovább menni és harcolni. A Holnapfény szól az összes Onixért, Skylie-ért, Pinky-ért, Arwenért. Értük időben érkeztünk. De mától megvan az esély, hogy több, sokkal több szerencsétlen Élet kaphasson egy új esélyt. Sok kis Életke…

És hogy végül mit éreztem? Mit láttam a teremben? Egy CSAPATOT. Egy óriási csapatot. Közel 300 ember vette ma át az oklevelét. És 300 embert 299-en tapsoltak végig szüntelenül (és aki nem tapsolt, az azért, mert éppen kezet fogott… :-)).

SIKERÜLT!!! Megállás nélkül csak mosolygok. Mert ma megtehetjük. De holnap kezdődik a munka. És MI ott leszünk. Már nem csak tizen-tizenöten. Hanem 315-en.

Írta: Dorka