Szombat reggel csigaházzal indultunk a suliba, Komáromba készültünk oktatás után. Korán értünk ki, kimozgattuk az ebeket, és jöhetett a bemutató főpróbája. Mindenki fáradt volt, ez a munkánkon is meglátszott...

Az oktatást előbb kezdtük el fél órával, hogy indulás előtt még az ebeinket rendezni tudjuk. A kutyák nagyon élvezték a hűvös napos időt, mi annál kevésbé örültünk, fázunk cseppet. Alapon a fektetést vettük, meglepően jól ment mindenkinek. Astorral, Marcival, Puszedlivel, Pupival és Jázminnal is csak egyszer kellett a gazdinak leharcolnia az akaratát, onnantól már rendesen lefeküdtek.

A minisek is szépen haladnak, egyre jobb az összhang a kutyusok és gazdijaik között. Sajnos kis fehér szőrpamacsunk (Zsizsu „nagy” szerelme) betüzelt, így ők majd a tüzelés, ivartalanítás és a hó után újra csatlakoznak hozzánk. Lea hiánya meglátszik azért a csoport fiútagjain, kevésbé jönnek-mennek mint eddig.

11kor végre elindultunk Komáromba. Hosszú konvojt húztunk magunk után. Jó érzés volt, hogy ennyien megyünk. Egy órára értünk le. Mi leraktuk a csigaházat az esti szálláshelyünkre, és beálltunk a BIS kör mellé. Mindenki gyorsan elintézhette folyó ügyeit, és már pakolhattunk, beállítottuk magunkat, felmértük a pályát.

Mikor elindult a zene még csak egy két ember lézengett a BIS kör körül, de mire bevonultunk már hatalmas tömeg vette körbe a körülkerített területet. Lement a problémás – nagyengedelmes – Ada, Bogyó, Sunny első nagy megmérettetése, a dogdancing, az erőnléti, az ovi – Csenge debütált - és az őv, itt Fritz először mutathatta meg magát, 11 hónapos kölyökboxer létére szépen, férfiasan megmentette Renit.

Bemutató után megebédeltünk – gulyást – és körbekószáltunk a kiállítás helyszínén. Ettünk kenyérlángost, vattacukrot – ettől tiszta rózsaszín lett a csajok nyelve – és ittunk fini kávét. Visszaérve a hiacehoz, már a fajtagyőztesek fajtacsoportonkéni összevetése ment. Végignéztük az egészet, a ritka fajtáknál a bemondó előtt már mondtam a többieknek, hogy mi micsoda. Este Tündi, Kata, Zoliék, és NagyPistiék mentek csak haza, a többiek megágyaztak az autóikban. Hősugárzóval mi is befűtöttünk, Tücske és Balázs elment beszerző körútra, és jöhetett a kommandós, padon-fekvős ősasszonyos, kibeszélős, Tütü – Pehely évforduló ünneplős, takaróba – törölközőbe tekerős, kacsazsíros kenyerezős vidám éjszaka.

Vasárnap reggel én ötkor felkeltem és lesétáltattam az ebeinket, hatkor KisPistivel és egy borzasztóan bátor macsekkal etetés, fél hétkor már a többiek is felkeltek. Kóvályogva éledezett mindenki, kávéztunk, reggeliztünk, innen is köszönet jóságos AriGáborunknak a finom péksütikért.

Kilenc fele megérkeztek az otthonról jövőink, és gyorsan miniben elpróbáltuk az aznapi bemutatót, és már állhattunk is át a BIS kör mellé. Kipakoltunk kutyát rendeztünk és kezdhettünk is. Minden simán ment, megint nagy közönségünk volt, csak egy csepp baki csúszott be, az se a mi hibánk, de Renirablásos őv közben, mikor Laci épp a földön feküdt nyakába csúszott kabátban, egy elszabadult husky rohant be egyenesen Lacira. Fritz mikor ráüvöltöttem fekve maradt, így le- és ki tudtam hajtani a hívatlan kutyát a pályáról. Még szerencse, hogy nem történt baleset.

Bemutató után fotózkodás, pihegés és ebéd várt ránk. Sétáltunk még egyet a kiállítás területén, néztük a többi suli bemutatóját, összepakolásztuk a lakosztályunkat és négy felé elindultunk haza. Tüncsi hazafelé boxerlányunk fenekén megágyazva aludt, Nócit kitúrták a többi boxosok, így az ülőke szélén egyensúlyozva beszélgetett velünk hazáig.

Írta: Tina & Dorka

 MÉG TÖBB KÉP...